A Rori Rabu blog születése

Légy üdvözölve, megfáradt vándor.

A blog története nagyjából ott kezdődött, hogy még 2011 nyarán – az ismeretlenség homályából előlépve – megkeresett viktor900 abból az apropóból, hogy látta az AnimeAddicts profilomat és felvetült benne a kérdés, hogy volna-e kedvem a Kodomo no Jikan manga magyar nyelvre implementálásához.
Elmondta, hogy egyik szívügye a történet, de angol (vagy japán) nyelvtudás hiányában nem tudja olvasni az eredeti művet, pedig meglehetősen érdekelt lenne ezügyben.
Ő amúgy a HunHentai “vezéralakja”, s pozitív válasz függvényében meginvitált csapatába.

Mielőtt továbbhaladnánk, elöljáróban azt tudni kell rólam, hogy a magyarított feliratokat és manga-fordításokat nagyon nem szeretem, mert a legtöbb még jó esetben is csupán meglehetősen középszerűnek mondható; meg amúgy is valamiért irritál, ha nem angol (vagy japán, ugye) sorokat olvasok ebben a témában. Nincs bajom az anyanyelvünkkel, egyszerűen csak arról van szó, hogy ilyetén felhasználása szimplán illúzióromboló – nem beszélve az olyan kifejezésekről, amik japánul vagy angolul könnyedén megérthetőek, átérezhetőek, de magyar szavakkal leírni őket kifejezetten megerőltető, hacsak nem egyenesen lehetetlen.
Szántottam, vetettem, elgondolkodtam, és végül arra az eredményre jutottam, hogy belevágok.

Az előbbiekben definiált hozzáállásomat olvasva felvetülhet benned a kérdés, hogy akkor mégis miért?

A válasz mondhatni egyszerű: a Kodomo no Jikan franchise immáron 3 éve foglalja el büszkén a trónt a személyes toplistámon. Hogy őszinte legyek, nem is hiszem, hogy valaha bármi is váltani fogja. A Watashiya Kaworu-sensei által megálmodott történet – és annak kivitelezése – ennyire zseniális.
Ez még azért önmagában kevés lenne egy ilyen volumenű projekt beindításához, de ha párosítjuk azzal a motivációmmal, hogy élénken él bennem a vágy, hogy másokat is megismertessek a jó dolgokkal (és az egészet nyakon öntjük a hithű individualista életszemléletemmel), akkor máris közelebb juthatunk az igazsághoz.

Sok embert gúzsba kötnek a nyelvi korlátok, ha anime vagy manga van terítéken. Ennek miértjéről (és a hozzá kapcsolódó – amúgy nem túl felemelő – véleményemről) kisebb esszét is írhatnék, de ettől most eltekintek.
A lényeg, hogy a Kojikan egy olyan alkotás, ami érdemes arra, hogy némileg szélesebb körben is ismertségre tegyen szert.
Témájából adódóan valószínűleg soha nem fog igazán nagy szórású spektrumban elterjedni, de ezt nem mondanám problémának. Nevezzük nevén a dolgot: rétegtermék. Ezzel persze nincs is semmi gond, csupán egy megállapítás volt.

Szó követett szót, tett a tettet, és megkezdődött a fordítási folyamat.
Ennek részleteitől most inkább megkímélnék mindenkit – elvégre ez csak egy bemutatkozó bejegyzés -, legyen annyi elég, hogy egy év után sikerült befejezni az első kötetet.
Minden kezdet nehéz, nekem sem volt mindig időm rá, de mostantól próbálok egy kicsit gyorsítani a folyamaton és nagyjából 3 havonta megjelenteti egy új kötetet. Aztán előbb-utóbb (bár valószínűleg inkább utóbb) talán beérjük a SaHa-t is…

Kicsit visszakanyarodva a történet elejéhez; a munka eleinte a HunHentai keretein belül működött, de nekem már szinte az első perctől fogva kételyeim voltak ezügyben; nem éreztem, hogy a KnJ-nek pozitív reklámot biztosítana, ha egy alapvetően csak hentai-val foglalkozó csapat szárnyai alatt kerülne bemutatásra.
Kételyeimet viktor900-nak is előadtam (tulajdonképpen egyetértés volt közöttünk), majd elhatároztam, hogy új – és független – formációt indítok.  Fordító / lektor / Quality Checker és a “külsős” szerkesztő már adott volt, és úgy festett, hogy így működni is fog a dolog.
Ez lett a Rori Rabu (Eternal).

Aztán persze időközben bizonyos okokból kifolyólag szembesültünk a ténnyel, hogy jó lenne, ha a release a lehető legkisebb file-mérettel rendelkezne, de mivel viktor900 Photoshop-tudása jelenleg még a szűk értelemben vett szerkesztésre koncentrálódik (az enyém meg igazán említésre sem méltó – legalábbis egyelőre), realizáltam a szívbemarkoló és megkérdőjelezhetetlen igazságot, miszerint egy új emberre van szükségünk.

A prohardver.hu anime-topikjában (komolyan mondom, hogy Magyarország talán legigényesebb / legfelnőttebb ilyen jellegű nyilvános fóruma) már jóideje képviseltettem magam és tudtam, hogy ott találhatok egy megfelelő alanyt világrengető terveim megsegítésének érdekében.

Rövid idő múltán a csapat Psych0 személyében egy új külsős taggal bővült. Sajnos neki is van már magánélete, ő is húszas éveinek közepét tapossa, így nem mindig ér rá a projekttel foglalkozni. Ellenben amikor tud, ő is részt vesz a Quality Check-ben, de legfőbb feladata a *.psd file-ok végső tisztítása és konvertálása.

Összegezve a dolgot, a team jelenleg így fest:

  • alapító, blogger, fordító, lektor, Quality Check: QlShdR
  • szerkesztő: viktor900
  • tisztítás, konvertálás, Quality Check: Psych0

Lényeg a lényeg, hogy az emberek a helyükön vannak, és mindenki próbál egy kicsit áldozni az idejéből a Szent Ügy oltárán.

Most pedig elérkeztünk a ponthoz (az első kötet befejezése), hogy saját blogot is létre kellett hozni, ha már egyszer verbuválódott egy új csapat. Mivel a Rori Rabu gyakorlatilag az én “gyermekem”, ezért magától érthető módon ez a feladat rám hárult (de nem is adtam volna ki a kezeim közül).

Webdesign és miegyebek terén kezdő vagyok, nem igazán foglalkoztam ilyesmivel korábban, de szűkre szabott lehetőségeimből azért megpróbálok kihozni valami kulturáltabb megoldást.

A blogon későbbiekben tervben van még néhány (természetesen lolicon-témájú) ismertető prezentálása, kisebb képgalériák feltöltése, hasznos linkek és információforrások felvonultatása – meg talán a Kodomo no Jikan anime magyar encode-jának elkészítése és letöltési adatbázisba való helyezése, aminek is fordítási munkálatait már megkezdtem.
Azért nem kell ujjongani, tekintve, hogy egyemberes projektről van szó, ennek tetejében pedig teljesen kezdő vagyok mind Aegisub-ban, mind VirtualDub-ban (és szabadidőm is véges, meg ugye a manga magyarítása is rám vár), így ez még a nagyon távoli jövő zenéje. Nem is beszélve a későbbiekre betervezett egyéb manga-fordításokról.

Azt hiszem, dióhéjban ennyi.

~QlShdR